A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással könnyen bevihetők így hiányállapot nem alakul ki. Legnagyobb szerepe az idegrendszerben, az emésztőrendszerben és a bőrgyógyászati területeken mutatkozik.
A B-vitaminokról általánosan elmondható, hogy fontos szerepet játszanak abban, hogy az idegrendszer megfelelően működjön és fejlődjön. De ezenkívül a B-vitaminok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hajunk mesésen ragyogjon, bőrünk fényes és üde legyen, valamint  ahhoz is, hogy körmeink egészségesek maradjanak. Ezeknek a vitaminoknak az emésztőrendszer is nagy hasznát veszi: javítja és fokozza az emésztőszervek működését. Segít a méregtelenítésben is, mivel stimulálja a májat, így azt fokozottabb működésre készteti. De a sportolók sem mehetnek el a B-vitaminok mellett, hiszen az izmok felépítésében és működésében is lényeges szerepet játszanak ezek az anyagok.
A B1-vitamin vagy tiamin részt vesz a szénhidrátok anyagcseréjében, szükséges a főbb energiaszolgáltató folyamatokhoz. Szükséges az ingerület átvitelhez, az idegsejtek működéséhez, az idegrendszer energiaellátásához, az egészséges szívműködéshez. Hiányában a szénhidrát-anyagcsere zavara, szívelégtelenség lép fel, sérülnek az idegi-agyi működések, a beri-beri nevű betegség léphet fel.
A B2-vitamin vagy riboflavin részt vesz az aminosavak és a zsírsavak anyagcseréjében, a szöveti légzésben. Fontos szerepet tölt be a méregtelenítésben, nélkülözhetetlen a hámszövet, a nyálkahártyák épségéhez. Hiányában bőr- és nyálkahártya elváltozások alakulnak ki, az ajkak és a szájüreg berepedezik, pikkelyesedik.
A B6-vitamin vagy piridoxin legfontosabb szerepe az aminosavak, fehérjék, esszenciális zsírsavak anyagcseréjének szabályozásában van. Nélkülözhetetlen az idegrendszer egészséges működéséz, a bőr épségéhez. Hiányában bőr- és nyálkahártya elváltozások, vérszegénység, ideggyulladás, gyengeség, levertség, fáradtság léphetnek fel.
A B12-vitamin vagy kobalamin részt vesz a fehérje- és szénhidrát anyagcsere szabályozásában, vörösvértestek színtéziséban. Hiánytünetei csak évek múltán jelentkeznek, lévén szervezetünk, elsődlegesen a májban kb. 5 évre elegendő B-12 mennyiséget raktároz. Hiányában vérszegénység lép fel gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri panaszok jelentkeznek.
A biotin részt vesz a fehérje-, szénhidrát- és koleszterin-anyagcsere szabályozásában. Hiányában a bőr és az ajkak megbetegedése lép fel, általános lehangoltásg, étvágytalanság, vérszegénység, érzészavarok lépnek fel, a nemi vágy elvesztése és koleszterinsznt-emelkedés figyelhető meg.
A folsav szükséges a fehér- és vörösvérsejtek képzéséhez, a vérlemezkék szintéziséhez, az aminosavak és nukleinsavak anyagcseréjéhez, a gyomor-bélrendszer épségéhez. A fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul, ezért terhesség alatt kielégítő bevitele különös figyelmet érdemel. Hiánya esetén a vérsejtek száma csökken, abnormálisan nagy vörösvértesteket alakulnak ki, nyelvgyulladás, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek, fejlődési rendellenességek léphetnek fel.
A niacin részt vesz a szöveti oxido-reduktív folyamatokban, a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében. Hiányában a pellagra nevű betegség alakulhat ki, bőrártalmakkal, a nyelv gyulladásával, bélrendszeri és idegrendszeri panaszokkal.
A pantoténsav a koenzim-A nevű enzim alkotórészeke, mely szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje anyagcserében. Segíti a mellékvese hormonjainak termelődését, lassíthatja az öregedést, részt vesz a koleszterinszintézis folyamatában, az ingerületátvivő anyagok képzésében, a hemoglobin szintézisében. Hiánya esetén bőrelváltozások, idegrendszeri problémák és anyagcserezavarok figyelhetők meg.